All for Joomla All for Webmasters
 

Kapcsolat

Levelezési cím: Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság - 1085 Budapest, Mária u 52.

Email cím: info@maaszt.hu

A társaságról

A TÁRSASÁGRÓL

A Társaság egyszerre képviseli a klasszikus értelemben vett szájsebészeti szakmát és az arc- és állcsontsebészetet. Tagjai között egyaránt megtalálhatóak szájsebészek, arc- és állcsontsebészek az orvostudomány egyetemekről, a kórházakból és szakrendelőkből, valamint a magánrendelőkből.

A Társaság célja, hogy országos fórumot biztosítson a szakma művelőinek számára a gyógyítás, a kutatás és az oktatás kérdéseinek megvitatására.

A Társaság közgyűlését minden évben egyszer, a Nemzeti Kongresszussal egy időben tartja.

ALAPSZABÁLY

MAÁSZT

A társaságról

A Társaság egyszerre képviseli a klasszikus értelemben vett szájsebészeti szakmát és az arc- és állcsontsebészetet. Tagjai között egyaránt megtalálhatóak szájsebészek, arc- és állcsontsebészek az orvostudomány egyetemekről, a kórházakból és szakrendelőkből, valamint a magánrendelőkből.

A Társaság célja, hogy országos fórumot biztosítson a szakma művelőinek számára a gyógyítás, a kutatás és az oktatás kérdéseinek megvitatására.

A Társaság közgyűlését minden évben egyszer, a Nemzeti Kongresszussal egy időben tartja.

Alapszabály

Missziós nyilatkozat

Az arc- állcsont- és szájsebészet feladatai közé tartozik: a fej-nyak régióban előforduló jó-, és rosszindulatú daganatok kezelése (sebészi és gyógyszeres), a különböző sérülések, gyulladások, fejlődési rendellenességek sebészi kezelése, különböző nyálmirigybetegségek, a szájüreg és az arc területeit érintő egyes neurológiai kórképek kezelése, funkcionális és esztétikai helyreállító műtétek végzése, az ambuláns szájsebészeti ellátás biztosítása. Feladatunk továbbá az általános-, és fogorvostan-hallgatók képzése és a szakorvosképzés.

A Társaság célja a hazai szakembereink közötti rendszeres kapcsolattartás, információcsere biztosítása, vezető külföldi intézetekkel és a társszakmákkal történő kapcsolattartás, cseregyakorlatok, külföldi tanulmányutak, tapasztalatcserék előmozdítása, a fiatal kollégák képzése. Alapvető feladatunk az arc-állcsontsebészet, mint önálló szakma megjelenítése és érdekképviselete.

Történeti áttekintés

A Magyar Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti Társaságot 1996-ban alapították. Korábban a szájsebészeti szakma képviselői a Magyar Fogorvosok Egyesületének szájsebészeti szekcióján belül szervezték szakmai összejöveteleiket.

A Társaság első, alapító elnöke Szabó György egyetemi tanár volt. Őt követte Kovács Ádám professzor, Barabás József professzor, Olasz Lajos professzor, Piffkó József professzor, Németh Zsolt egyetemi docens. Jelenleg Oberna Ferenc egyetemi docens az elnök.

Az eltelt 17 évben a szakma alapvető fejlődésen ment keresztül. Társaságunk a MOTESZ tagja lett, évenként rendezünk nemzeti kongresszust, 3 évente Danubius szimpóziumot, rangos nemzetközi részvétellel. Számos hazai és nemzetközi szaktekintélyt fogadtunk tiszteletbeli taggá. Kollégáink számára - a volt keleti tömb országai közül elsőként - lehetővé tettük az Európai szakvizsga (UEMS) teljesítését.

Létrehoztunk két különálló szakvizsgát, a dentoalveoláris és maxillofaciális szakterület iránt érdeklődő kollégák számára. Ma hazánkban arc-állcsontsebészeti szakképesítést csak általános orvosi diplomával lehet szerezni, míg a dentoalveoláris sebészeti szakvizsga kizárólag fogorvosi diploma után szerezhető meg. Gyors ütemben nő azon kollégák száma, akik kettős (általános orvos-fogorvos) képesítést szereznek. Egyetemi oktatásunk és szakorvosképzésünk is megfelel az Európai Uniós normáknak.

Az arc-, állcsont- szájsebészeti szakma önálló Tagozattal és Tanácscsal rendelkezik a Szakmai Kollégiumon belül.

Az Európai Cranio-Maxillofaciális Sebészeti Társaság (EACMFS) és a Nemzetközi Maxillofaciális Sebészi Társaság (IAOMS) vezetőségébe delegáltunk tagokat. A Német Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság szakfolyóirata a mi Társaságunknak is hivatalos publikációs fóruma.

A MAGYAR ARC-, ÁLLCSONT-, SZÁJSEBÉSZET TÖRTÉNETE

A magyar arc-, állcsont-, szájsebészet sebészet gyökerei, mint mindenütt - a sebészetből, főleg a hadisebészetből nőttek ki. Az első szájsebész jellegű műtéti leírások Balassa János nevéhez fűződnek, aki az 1848-49-es Magyarország- Ausztria közti háborúban szerzett óriási tapasztalatot. A lövési és a különböző traumás harctéri sérülések ellátásának központja a XVIII. században épült Szent Rókus Kórház volt Pesten. A hadi események befejezése után Balassa műtéttechnikai leírásaiban a különböző ajakplasztikai műtéttechnikai megoldásokra és a szájpadhasadékosok ellátására nagy hangsúlyt fektetett. Óriási hírnevére jellemző, hogy Erzsébet királynő (Sisi), aki sokat tartózkodott Magyarországon, udvari orvosának kérte fel. Az 1800-as évek végén, Budapesten Európa egyik legmodernebb orvosi egyetemi komplexuma épült fel. Már akkor tervezték, de csak 1908-ra lett kész az Egyetemi Stomatológiai Klinika, melynek első igazi igazgatója Árkövy József volt.

Árkövy sebész orvosként dolgozott Magyarországon, majd Londonba ment fogászatot tanulni, onnan hazatérve alapította meg először a magán, majd az egyetemi fogászati iskolát, melyet az 1900-as évek elején az orvosi curriculumba hivatalosan is bevettek. A Stomatológiai Klinikának fekvőbeteg osztálya is volt, Európában csaknem elsőként. Az I. világháború az arc, állcsont sérülések ellátásában újra nagy előrelépést jelentett. A Stomatológiai Klinika megtelt, más kezelő helyiségeket is kórtermekké, műtőkké kellett átalakítani. A kényszerűség, a sok arc-, állcsontsérült ellátásának szüksége miatt Budapest és az ország más kórházaiban is rájöttek a szájsebészet fontosságára.

Árkövy 1920-ban nyugdíjba ment, majd egyedül, elhagyatva, 1922-ben meghalt. Utódja, Szabó József megújította a Klinika belső szerkezetét és kiszélesítette a maxillofaciális sebészet oktatását, így neki és későbbi utódainak és kollégáinak, (Balogh Károly, Skaloud Ferenc, Orsós Sándor) köszönhetően épült ki országosan a szájsebészeti ellátó hálózat. Ez azt jelentette, hogy a 2. világháború után csaknem minden nagyobb megyei kórházban volt szájsebészeti fekvő osztály.

Az arc-, állcsont-, szájsebészet vonatkozásában a tudományos élet az 1900-as évek kezdetétől igen aktívnak mondható. Az akkori nemzetközi társaság (L'Associata Stomatologique Internationale) 1908-ban és 1931-ben Budapesten rendezte meg kongresszusát.

A magyar nyelvű szájsebészeti jellegű könyveket angol, német, orosz nyelvre is lefordították. 1946-ban a háborús nélkülözések ellenére a Stomatológiai Klinikán új tanterem épült, amely lehetőséget adott Balogh Károly professzornak, hogy minden héten rendszeres, országos, tudományos ülést tartsanak. Az 1950-es években Budapesten, 1963-tól Szegeden, majd a másik két egyetemi városban, Pécsett és Debrecenben az új fogorvosi karokon megindult a fogorvosképzés. Az 1970-es években Berényi Béla és Vámos Imre budapesti és Tóth Károly szegedi professzorok ( az ún. „keleti blokkban" elsőként) aktívan részt vettek az International Association of Oral and Maxillofacial Surgery kongresszusain és Magyarország tagja lett a társaságnak.

1971-ben nyílt hivatalosan lehetőség arra, hogy szájsebészetből szakvizsgázni lehetett (addig osztályok léteztek, de szakvizsga nem!). Az Európai Unió orvosi szakmáit reprezentáló UEMS a magyar szakvizsgarendszert a 2000-es évek elején ismerte el. A Magyar Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti Társaság az 1990-es évek legelején alakult meg (első elnöke Szabó György professzor volt). Addig csak mint a Magyar Fogorvosok Egyesületének egyik szekciójaként, önálló vezetéssel, de nem önálló költségvetéssel működött. A magyar társaság nemzetközileg rendkívül aktív. A kb. 200 tagot számláló egyesület évenként tart nemzeti kongresszust. 1984 óta kétévente az osztrák kollégákkal együttes összejöveteleket rendeztek, melyet 1991-ben kiszélesítettek Danubius Kongresszus néven. Tizennyolc év alatt kilenc alkalommal került sor az esemény megrendezésére. A Danubius Kongresszuson főleg a közép-európai kollégák vesznek részt. Az eseményt mind az IAOMS, mind az Európai Társaság számon tartja, illetőleg szponzorálja. A Magyar Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti Társaság egyik nagy eredménye volt, hogy a XII. ICOMS rendezési jogát 1995-ben Budapest nyerte el. Társaságunk a Nemzetközi Társasággal együtt igen sikeres kongresszust szervezett. (Az eredmény mind tudományos, mind financiális téren nagy elismerést aratott.) Jelenleg Magyarország minden régiójában működik arc-, állcsont-, szájsebészeti kórházi osztály. Ezek száma kevesebb, mint 15 évvel ezelőtt, de élükön általában két diplomával rendelkező, kiváló szakemberek állnak. A Magyarországon működő négy orvosegyetemen fogják össze a vidéki ambuláns és fekvőosztályokat.

Évente - a szűk financiális keretek miatt - sajnos csak 5-6 maxillofaciális rezidenst tudnak képezni. (A képzési idő 6 év), jelentkező ennél sokkal több lenne. A szakképzési programokért és jogért az egyetemek a felelősek, de bizonyos gyakorlati időt külföldön és más akkreditált magyar intézetek eltölthetnek. A Magyar Társaságnak természetesen mind a maxillofaciális, mind a dentoalveoláris sebészek is tagjai. A dentoalveoláris képzés is az egyetemek privilégiuma, illetve felelőssége. A képzési idő a fogorvosi diploma megszerzése után három év, melyből hat hónapot kötelezően egyetemi fekvőbeteg osztályon kell eltölteni. Ez a képzési rendszer lehetővé teszi, hogy a maxillofaciális és a dentoalveoláris sebészek képzése „egy kézben" összpontosuljon, sőt a szakvizsga bizottságok tagjai is ugyanazon személyek legyenek.

A Társaság vezetőségének eddig még sikerült elkerülni, hogy a két testvér-szakma egymástól elváljon.

Támogatók

sponsors400

Egyetemi klinikák

univ clinic

Társaságok

tarsasagok

Folyóiratok

folyoiratok